...Daniel a fiúknál megszokotthoz képest hamarabb nőtt fel. A Harry Potter hibája. Az első film megjelenését követően az iskolába járás is komplikált lett.
"Néhányan nagyon agresszíven viselkedtek. Sokak szerint csak féltékenységből, de én nem hiszem, hogy ez az oka. Szerintem inkább azért, mert úgy gondolják, 'Megszivathatjuk a Harry Potter gyereket'. Ahogy Eddie Izzard mondja, az ilyen emberek mindig ötösével járnak, mert egyenként csak egyötöd személyiség szorult beléjük."

Elmesélem neki, hogy egy sztori szerint alaposan kitoltak vele a suliban.
"Szerepel a történetben egy ablak is?"
Ablak az nem, ez valami sötétebb. Úgy értettem, hogy bezárták egy wécébe, és azt mondták neki, varázsolja ki magát a pálcájával.
"Sajnos azt kell mondanom, hogy ez nem igaz."

Dan úgy döntött, nem megy főiskolára. Részben azért, mert már tudja, mihez akar kezdeni az életben (írni és játszani), részben pedig azért, mert nem tudja még elképzelni sem, hogy normális főiskolai élete lehetne.
"A paparazzik imádnák! Plusz, ha lenne valahol valami buli, akkor tutira kiszagolnák, és elözönlenék a helyet."

Ahogy az előre látható volt, az ehhez hasonló helyzetek komoly problémához vezettek Dan életében; nem tudja ugyanis, kiben bízhat meg. Már megtanulta, hogy aki azt mondja neki, 'Nem azért akarok a barátod lenni, mert te vagy Harry Potter', az pontosan azért akar, és hogy azonnal felrakhasson valami apró indiszkrét részletet a MySpace oldalára. Mindez érdekes eredményre vezetett: legjobb barátja a negyvenes éveiben járó Will Steggle lett, aki a Harry Potter filmekben öltöztető. Megkérdezem Dant, nem furcsállja-e ezt egy kicsit.
"Egyáltalán nem, mert belül még nálam is fiatalabb. Számomra nem furcsa, mert felnőttek között nőttem fel."

Radcliffe-től egyéb fiatalkori örömök is megtagadtattnak. Még sosem volt nightklubban, mert attól tart, hogy rögtön a pletykalapok címlapjára kerül.
"Elég, ha meglátnak beszélgetni egy lánnyal, és máris arról szólnak a főcímek, hogy egy szexőrült vagy mi vagyok."
Azt mondja, ő munka közben találkozik lányokkal, de ez is felvet némi problémát:
"Nagyon nehéz lenne színészővel járnom, mert mind hibbant. Néhányuk egyenesen őrült. Még sosem dolgoztam eggyel sem, aki kellemetlen vagy undok lett volna, káprázatosak, de ugyanakkor nyűgösek valamennyien!"

Mikor David Heymant, a Harry Potter franchise producerét arról kérdezem, az első válogatás óta eltelt hét év alatt mennyit változott főszereplője, azt feleli rá, hogy alapjában véve Radcliffe nem változott; tele van lelkesedéssel és mérhetetlen kíváncsisággal. Más szempontból viszont szinte a felismerhetetlenségig más:
"Bámulatra méltóan jólolvasott, és már nem érdekli a Bírkózók Világszövetsége, az ellenkező nem viszont annál inkább."...

Az interjú további részében az Equusról van szó, pontosabban Dan meztelenségéről, és arról, hogy mindezt egy nála hét évvel idősebb szíésznővel teszi.
"Jo (Joanna Christie) gyönyörű nő, de miután többszázszor végigcsinálod, ráadásul közönség előtt... Hogy őszinte legyek, azzal, hogy 900 ember előtt kell levetkőzni, pont az ellenkező hatást éri el, minhta "szokványos" körülmények között tennéd."..."Hazudnék, ha azt mondanám, nem éreztem semmit, mikor meztelenül kellett lennem; ideges voltam és egy kicsit aggódtam is. De, csak hogy nevet ne említsek, beszéltem erről Gary Oldmannel, akivel nagyon jóban vagyunk, és tudom róla, hogy már ő is állt pucéran a színpadon. Megkérdeztem tőle, milyen érzés, és azt mondta, hogy 'A legelső alkalommal halálra leszel rémülve, másodszor szintén, de utána nem fog érdekelni.' És tökéletesen igaza volt! Ha kétszer megcsinálod, már nem számít a többi."

Arról kérdezem, mire szeretné költeni a pénzét. Jelenleg a szülei intézik a pénzügyeit (édesanyja szereplőválogatásokat rendez, apja pedig irodalmi ügynök volt). Beindítottak egy Gilmore Jacobs nevű londoni székhelyű, művészeti és irodalmi alkotásokkal kapcsolatos ellátásokkal összefüggő kft-t, hogy megfelelően kezeljék a vagyont.
"Daniel szülei csodálatosak", tudom meg David Heymantól. "Értenek az üzlethez, értékelik a munka komolyságát és nehézségét, emellett tisztában vannak vele, hogy a rengeteg körítés, ami mindezt körülveszi, nevetséges. Védelmezik a fiukat, ugyanakkor lehetővé teszik számára, hogy az legyen ami, vagyis tinédzser."
Dan saját bevallása szerint nem ért a matekhoz és a pénzügyhöz, és irtózik a felesleges költekezéstől:
"Emlékszem, már egészen kicsi koromban, még mielőtt ez az egész elkezdődött, már akkor is visszataszítónak találtam a magamutogató gazdagokat. Soha nem értettem az olyanokat, akiknek egész gyűjteményük van kocsikból, mindig is feleslegesnek éreztem az ilyesmit. Sem nem szép, sem nem kreatív, egyszerűen csak annak a fitogtatása, hogy milyen sok pénzük van."


Azt meséli, a Harry Potter kezdetén megkérte barátait, pofozzák fel, ha valaha beképzelten viselkedik. Azt mondja, oka van ennek az egyszerűségnek. Kisebb korában gyakran hallotta, amint a szülei azokról beszélgettek, akiket ő csak "arrogáns színészeknek" hív, és emlékszik, hogy megfogalmazódott benne, hogy ő soha nem akar ilyen lenni....

Ami a jövőjét illeti, arról beszél, hogy minél sötétebb filmekben szerepel, neki annál jobb. Olyan szerepeket szeretne, amikben kihívást talál, és reméli, hogy írásait is fejleszteni tudja majd. És hogy milyen darabon dolgozik?
"Verseken!" javít ki, és bevallja, hogy nagyon kedveli John Keats romantikus munkáit. Elárulja, hogy az a rémálma, hogy örökké csak Harry Pottert fogja alakítani. Még van két Potter-film, és alig várja őket, de megkönnyebbülés számára, hogy nem lesz több.
"A minap kisebbfajta szívinfarktust kaptam, amikor az az sms jött, hogy 'Rowling megígérte, lesz nyolcadik Harry Potter könyv!' 'Jaj, neeeeee' gondoltam."
Azonban kiderült, hogy Rowling csupán egy jótékonysági célú, varázslatról szóló könyvben fog közreműködni. Szóval egy röpke másodpercig a Harry Potter sztárja arra gondolt, hogy...
"...hogy ő az egyetlen gyerek a Földön, aki nem akar egy nyolcadik Harry Pottert!"

Radcliffe azt meséli, a legutóbbi (ötödik) film az egyetlen, amit maximálisan élvez így készen is.
"Általában utálok ott ülni, és visszanézni magam a filmen. Imádom nézni magát a filmet, de magamat látni utálom."
Egykori tízéves alakításáról pedig azt mondja, akkor fogalma sem volt, mi a fenét is csinált.
"Aranyos kisfiú", nosztalgiázik, azokra az időkre gondolva, mikor még senki nem tett fel neki kérdéseket szexjelenetekről, és mikor férfiassága pont olyan képzeletbelinek tűnt, mint a varázslók és a Tűz serlege.